Lisztmánia

két egyfelvonásos balett
Koreográfus Eck Imre
Koreográfus Zachár Lóránd

Az iszonyat balladája
Jelmeztervező: Pilinyi Márta
Díszlettervező: Katona Ferenc
Zeneszerző: Szokolay Sándor Kossuth-díjas

Próbavezetők: Uhrik Dóra Kossuth-díjas, Liszt-díjas Érdemes Művész
, Lovas Pál Liszt-díjas Érdemes Művész, Czebe Tünde Harangozó-díjas



Koreográfus: 
Eck Imre Kossuth-díjas,Liszt-díjas, Kiváló és Érdemes Művész

Táncolják:

  • A fogoly: Kiss Eszter
  • Első csukaszürke: Dóri István
  • Második csukaszürke: Kócsy Mónika
  • Harmadik csukaszürke: Szabó Márton

Eck Imre 1960-ban készült, első koreográfiája különleges, emblematikus szerepet tölt be a Pécsi Balett történetében: ez az egyetlen olyan produkció, mely évtizedek óta repertoáron van, hiszen minden jubileum alkalmából felújításra került. Legutóbb 2010-ben az 50 éves évfordulón keltette életre a múltat a társulat, a kritika szerint “hátborzongató pontossággal, átéléssel és precíz technikai tudással”.
Az iszonyat balladája témája valójában kortalan, napjainkban pedig különösen aktuális. “Vezérmotívuma a hit, hogy bármilyen körülmények között is, az embernek ki kell állnia eszméiért, akár a halál árán is. Súlyos gondolatok, erős érzelmi megnyilvánulások, erőszak, szerelem, megaláztatás és az egyéni tragédia a történelem kegyetlen viharában - mindezt táncnyelven a zene minden taktusára kottára, precízen eltáncolva.”
(Zábrádi Mariann - ECHO Pécs 2010. december)

“A mozdulatok elvontan, önmagukban is gyönyörködtetőek és szépek, de Eck Imre balettjét nem lehet csak így nézni, mert minden mozdulat jelent valamit. (…) Szokolay Sándor zenéjének a kifejező ereje volt a legcsodálatosabb. Néhány hegedűhanggal reményt, bensőséges pillanatokat tudott egy olyan színpadon teremteni, ahol kínzócölöp állt, máskor fokozódó ritmussal szinte hőt vont el az emberek idegszálai közül és megdermesztette a lelket. Rendkívüli harmóniával csatlakozott a zenéhez Eck Imre koreográfiája.”
(Bertha Bulcsu - Esti Pécsi Napló, 1961. január 5.)
 

Lisztmánia
Díszlet- és jelmeztervező: Kiss Julcsi
A koreográfus asszisztense: Czebe Tünde Harangozó-díjas
Koreográfus: Zachár Lóránd

Táncolják:

A Pécsi Balett táncművészei


A tánckompozíció humoros fricska elértéktelenedő világunkról Liszt Ferenccel a középpontban. Liszt meg nem értett groteszk hőse a darabnak, aki a mai felszínes világban élő emberek között inkább titkolja művészetét. Múzsáját persze itt is megtalálja: beleszeret egy lányba, aki a kivagyiság álarca mögött szintén érzékeny áldozata a sekélyes világnak, mint Liszt maga.  

Zachár Lóránd "Lisztmániája" egy különös világot tár elénk, melynek első helyszíne a képzelet világa, egy felhők közötti angyali lét, ahonnan az elismert művész, a körülrajongott zenei géniusz leszáll egy számára eddig ismeretlen térbe. Az alkotó Liszt Ference a mi mai vilángunkba csöppen, ahol egy celeb megelőzheti a saját helyén csodált, bálványozott zeneszerzőt. Merkantilista szemléletű, értékválságos századunkban komikusan botladozó főhősünket, művészetét az emberek nem értik, nem becsülik. A korában "szupersztár" Liszt értetlenül csetlik-botlik a számára ismeretlen, a néző számára rendkívül humoros helyzetekben. Végül, - mint valódi életében többször is - megtalálja párját, akivel talán képes eltájékozódni a XXI. század médiacentrikus, zegzugos útvesztőiben.

A "Lisztomania" Heinrich Heine kifejezése, amit némi gúnnyal használt egy újságcikkében. Arra utalt, hogy Liszt az 1840-es évekbeli koncertvirtuóz pályafutása abnormális reakciókat váltott ki főként hölgy hallgatóiból, rajongóiból. A mester puszta láttára tucatjával ájultak el a nők, egy-egy hajtincséért verekedés tört ki. Liszt volt az első megasztár, aki tudatosan építette föl imázsát. Ő adott először szólóhangversenyt, ahol kizárólag ő lépett fel, oldalra fordította a közönségnek addig háttal álló zongorát, és tüzijáték-szerű virtuozitásával, mély átélésével elkápráztatta még ellenségeit is. De ő mindezt nem az öncélú magamutogatás kedvéért tette, hanem a művészet erejének és társadalmi megbecsülésének emelését akarta elérni.

Az eredetileg meghirdetett Haláltánc-variációk helyett Az iszonyat balladája című egyfelvonásos balett kerül bemutatásra a LISZTMÁNIA című est első részeként 2012. március 23-tól a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínházában.
 

Bemutató dátuma: 2012.03.23. p

Korábbi előadások

Bérletkereső

Hírlevél

Értesüljön elsőként információinkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre!