Repertoár

  • 12 dühös ember Részletek

    Írta Reginald Rose
    Fordította Hamvai Kornél
    Rendező Méhes László

    Az előadás időtartama: kb. 1 óra 20 perc (szünet nélkül)
     

    Tizenkét esküdt, tizenkét ember dönt egy apagyilkossággal vádolt fiú életéről vagy haláláról. A tárgyalás végén csupán egyikükben merül fel kétség a vádlott bűnösségét illetően, ám a törvény szerint egyhangú ítéletet kell hozniuk. Kezdetét veszi a vita, egymás győzködése. Egy zárt szobában tizenkét idegen, akik egy tizenharmadikról ítélnek. A tényeket pártatlanul kell megvizsgálniuk, de valójában egyre több szálon kapcsolódnak a körülményekhez, hiszen saját életüket, személyiségüket nem hagyták a szoba falain kívül. Mind jobban körvonalazódik, hogy melyik esküdtnek mi a személyes motivációja, kit vezérel saját fiával való konfliktusa, ki az, akit rasszizmusa hajt, ki az, aki csak el szeretné érni a vonatot. 

    Nem a cselekmény az, ami magával ragad. A 12 dühös ember egy feszültséggel teli, izgalmas történet az igazságérzetünkről, félelmeinkről, előítéleteinkről, vagyis rólunk, emberekről. 

     

    Rendkívül izgalmas a mű felvetése, hogy egy látszólag egyszerű bűnügyben az esküdtszék tagjai döntésükben milyen módon és mértékben befolyásolhatóak, mekkora szerepe van egyéni életüknek, körülményeiknek, személyiségüknek. Mindannyian hajlamosak vagyunk könnyedén, előítéletekkel terhelten, meggondolatlanul mások felett ítélkezni. Kérdés, hogy szabad-e...

    Dr. Varga-Koritár György, Baranya megyei főügyész
     

    Részletek

  • A fizikusok Részletek

    Írta Friedrich Dürrenmatt
    Fordította Térey János
    Fordította Harmath Artemisz
    Zene Szesztay Dávid
    Rendező Keszég László

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 5 perc (egy szünettel)
     

    „Aki elutasítja a paradoxont, kiszolgáltatja magát a valóságnak.” Friedrich Dürrenmatt
     
    Ki dönti el, hogy a tudomány vívmányai az emberiség vagy az embertelenség szolgálatába álljanak-e, hogy szolgálják, vagy pusztítsák-e a Földet? A fizika leghíresebb egyenletét (e=mc²) és kócos fejű megalkotóját pólókra nyomtatva hordjuk, miközben ez a képlet elméleti megalapozója az atombomba létrejöttének. Valljuk be, keveset tudunk az egyes felfedezések gyakorlati hasznáról. 
    Rémlik valami azzal kapcsolatban, hogy a vízbe mártott test mennyit veszít a súlyából, de fogalmunk sincs, miért fontos ez. Ahogy azt sem tudjuk, mi mindenre jó egy Möbius-szalag. Lehet belőle például futószalag a gyárban, ékszíj az autóban, magnószalag, de többek közt arra is jó, hogy történetünk cselekménye visszatérjen a kiindulópontba, tehát hosszú utat bejárva ne jusson el sehová. 
    Dürrenmatt 1962-ben megírt szarkasztikus humorú darabját nézve egy elmegyógyintézetben találjuk magunkat, mely akár világunk szinonimájaként is felfogható. Itt köt barátságot három fizikus: Einstein, Newton és Möbius akik az őrült világ elől a bolondok házába menekültek, azaz három ápolt, aki fizikusnak hiszi magát… de az is lehet, hogy „a világ egy őrült elmeorvos karmaiba jutott”.
     

    Friedrich Dürrenmatt örököseinek engedélyét a Diogenes Verlag AG és a Hofra Kft. közvetítette.
     

    Részletek

  • A Montmartre-i ibolya Részletek

    Írta Kálmán Imre
    Írta Julius Brammer
    Írta Alfréd Grünwald
    Magyar színpadra alkalmazta Szenes Andor
    Magyar színpadra alkalmazta Szenes Iván
    Vezényel Oberfrank Péter
    Vezényel Bókai Zoltán
    Rendező Méhes László

    Az előadás időtartama: 2 óra 50 perc (két szünettel)
     

    Párizs a századfordulón. Romantikus görbe utcák, szűk lépcsők, hangulatos kisvendéglők, bárok, mulatók, művészek, könnyed dekadencia – ez a Montmartre. Hőseink – az író, a festő és a zeneszerző – hol a világhírnévről, hol a másnapi reggeliről álmodozva élik mindennapi bohém életüket. Mint minden valamirevaló operettben, A Montmartre-i ibolyában is a szerelem és a szenvedély a történet mozgatórugója. Henri Murger Bohémek című regénye a 19. század közepén jelent meg Párizsban. Ez a mű ihlette Puccinit a Bohémélet, majd három évtizeddel később Kálmán Imrét A Montmartre-i ibolya megírására.  Az 1930-as bécsi bemutatót követően, ahogyan Kálmán Imre operettjeinek többsége, ez a mű is meghódította a világot. 
     
    Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara, valamint a Pécsi Szimfonietta.
     

    Részletek

  • A muzsika hangja Részletek

    Koreográfus Vincze Balázs
    Vezényel Bókai Zoltán
    Rendező Nagy Viktor

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc (egy szünettel)
     

    Közreműködik a Pécsi Szimfonietta


    Zene: RICHARD RODGERS
    Dalszövegek: OSCAR HAMMERSTEIN II
    Szövegkönyv: HOWARD LINDSAY és RUSSEL CROUSE

     

    Készült Maria Augusta Trapp ’The Trapp Family Singers’ elgondolása alapján

    Fordította: Bátki Mihály
    Magyar dalszövegek: Fábri Péter

     

    Az örök érvényű musical Oscar-díjas filmváltozatán a bemutató óta generációk nőttek fel.  A fülbemászó dalok, a szerelem, a család, az összetartozás és az életöröm időtlen témái, valamint a társadalmi, történelmi háttér teszik a darabot fél évszázaddal a megjelenés után is frissé. 

    A 30-as évek végén Ausztriában játszódó történetben a folyton éneklő, életvidám apácanövendék, Maria, nevelőnőnek szegődik a megözvegyült, szigorú von Trapp kapitány hét gyermeke mellé. A házban uralkodó katonás fegyelmet látva, hogy örömöt csempésszen az ódon kastély falai közé, énekelni tanítja a gyerekeket. Hamarosan egy igazi énekkar vidám hangja visszhangzik a házban, de a romantikus történetet beárnyékolja a háború, a német megszállás. 
    A zene, a játék, a gyermeki tisztaság, a humor, az emberi tartás áll szemben a világot katasztrófába sodró eszmékkel. 
    „Az előadás a R&H Theatricals Europe engedélyével jön létre.”
    „Fábri Péter dalszövegei a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével kerültek felhasználásra.”
     
    Ajánló:
    „A muzsika hangja a maga könnyed bájával kedvenceim közé tartozik. Szórakoztató, a család apraja-nagyja részére egyaránt befogadható mű, ami nagyon fontos igazságokra tanít meg bennünket:
    • az igazi tartós örömre a családban találunk rá, ha egymásért tudunk élni és összetartozunk
    • a gyerekek nyitottak az élet szépségeire, értékeire, tanuljuk ezt meg tőlük
    • az élet nehézségei között is megtalálhatjuk a harmóniát, ha keressük azt.
    Ajánlom mindenkinek ezt a gyöngyszemet, mely élvezetek után futó korunkban az igazi örömökre irányítja a figyelmünket.”
    Székely Kamilla, a Pécsi Székesegyház Nagycsaládos Egyesületének programszervezője
     

     

    Trapp kapitány gyermekei: Barna András, Bogos Boglárka, Fülöp Júlia, Járfás Balázs, Kosztolányi Liza Júlia, Kengyel Zsombor, Nagy Regina Martina, Pintér Zsófia Sára, Ritter Viktor, Tajti Éva, Várda Sára, Wettring Kinga
     

    Részletek

  • A padlás Részletek

    Zeneszerző Presser Gábor
    Szövegíró Sztevanovity Dusán
    Szövegkönyv Horváth Péter
    Szövegkönyv Sztevanovity Dusán
    Koreográfus Vincze Balázs
    Rendező Böhm György

    Kedves Nézőink!
    Felhívjuk figyelmüket, hogy előadásunkban erős hang és füst effektusokkal találkozhatnak.
     

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 15 perc

     

    1988-ban a Vígszínházban mutatták be – és azóta is repertoáron tartják – az LGT együttesben akkorra már összeszokott alkotópárosként működő Presser Gábor és Sztevanovity Dusán „félig mese, félig musical” műfaji megjelölésű darabját. A szerzőpároshoz a librettó társalkotójaként Horváth Péter, drámaíró csatlakozott. A mű azóta az ország szinte valamennyi színházát bejárta. Presser Gábor szerint „talán annak köszönhető a megtisztelő fogadtatás, hogy a mű egy családi, vagy közösségi darab, amely teljesen mentes a politikától és a történelemtől”. Lámpás, a szerelmespár Rádiós és Süni, a folyton szilvás gombócot készítő Mamóka és a többiek története 9-től 99 éves korig mindenkinek szól.

     

    „... Nem is tudom, lassan egy negyedszázada már, hogy A padlás megszületett, azóta »tartja magát« kelet és nyugat közt, többször bejárta az országot, néhány külhoni helyre is eljutott. A Vígszínház hajdani igazgatója, Marton László kérésére dolgoztam át Dusán első darabváltozatát, naponta kellett felolvasnom az új jeleneteket az igazgatói irodában, aztán még fél évet dolgoztunk rajta a »fiúkkal«. Lelkesült, szép közös munka volt Presser Picivel és Dusánnal. Mintha rajtunk és Marton Lászlón, Radnóti Zsuzsán kívül még a nem létező Jóisten is ott lett volna a közelünkben azokban az ihletett hónapokban, ezért sikerülhetett úgy a mese, hogy még ma is örömöt szerez a nézőinek. És ez a legfontosabb: örömöt, energiát adni a nézőknek... a Mamóka által főzött szilvás gombóccal.”

    Horváth Péter

     

    „Huszonvalahány éve, A padlás bemutatásának idején, éppen a Vígszínházban és környékén sertepertéltem. Talán másodállású dramaturg voltam? Meg nem mondom! Csak arra emlékezem, hogy ott voltam. Sokszor ültem bent a darab próbáján, pedig álmomban sem hittem volna el, ha valaki azt mondja, hogy valaha rendezni fogom. Elképesztő és a várakozást ezerszeresen felülmúló volt a siker, amely azóta is, lassan huszonöt éve tart. Nem tudom, hogy ma, amikorra már A padlás klasszikussá lett, lehet-e, szabad-e többet mondani a darabról, mint annak mára szállóigévé lett sora: »mert kell egy hely!«                                                                                                  

    Böhm György

     

    Mert kell egy hely, hol minden szellem látható

    Mert kell egy hely, hol minden szólam hallható

    Mert kell egy hely, hol nem fáznak a csillagok

    Mert kell egy hely, hol emlékünk majd élni fog!

     

    Részletek

  • A pokoli puncs-pancs Részletek

    Írta Michael Ende
    Fordította Lázár Magda
    Versek Várady Szabolcs
    Zeneszerző Némedi Árpád
    Rendező Kéri Kitty

    Ajánljuk: 6 éves kortól

    Az előadás időtartama: kb. 90 perc (egy szünettel)
     
    Szilveszter éjszakáján, amikor mindenki mulat, dr. Lidérczy Belzebub és nénikéje, Vám Piri sem unatkozik: azon dolgoznak, hogy éjfélig ezer csapást zúdítsanak az emberiségre. Hogy miért? Mert szerződésük van a legmélyebb sötétség őkegyetlenségével, mely szerint „minden év végéig kiirtanak tíz állatfajtát, megmérgeznek öt folyót, vagy egyazon folyót ötször, kipusztítanak legalább tízezer fát, ember és állat számára halálos járványt szabadítanak a világra, valamint úgy alakítják hazájuk éghajlatát, hogy az évszakok összekavarodjanak, és vagy aszály, vagy árvíz pusztítson.” Ám úgy fest, túlbecsülték saját képességeiket, mert jelentős lemaradásban vannak, csupán hét órájuk maradt a megoldást jelentő rettenetes erejű főzet elkészítésére. 
    Persze hátborzongató tervüket az Állatok Nagytanácsa sem nézi tétlenül, két titkosügynököt: egy reumás varjút és egy nyeszlett macskát küldenek a világ megmentésére, akik elindulnak a havas éjszakában, hogy megmentsék a földet a pusztulástól. Mire a veszély elmúlik, kiderül, hogy születhet-e természetes ellenségek között, a kölcsönös előítéletek legyőzése után valódi barátság. Zenés varázsmese a barátságról és a természet védelméről sok humorral és mennydörgéssel.
     

    Részletek

  • Addikt Részletek

    Rendező Anger Zsolt

    Az előadás időtartama: 2 óra 10 perc (egy szünettel)
     

    16 éven felüli nézőinknek ajánljuk

     

    Szücs Zoltán Addictus című színdarabja nyomán írja Anger Zsolt és a társulat

     

    Mindnyájan függők vagyunk. Kinek-kinek más és más függőségének tárgya: társ, pénz, információ, kütyük, szex, nikotin, adrenalin, munka, alkohol, drogok... hosszan lehetne sorolni. Ez a darab a pusztító függőségről szól. A szerző Szücs Zoltán maga is végigjárta ennek poklát. Pécs mellett több rehabilitációs intézmény is működik, melyek mint valami zarándokhelyek újra és újra megtelnek eltévedt emberekkel, akik arra szánták el magukat, hogy változtassanak életükön, és kitörjenek a gyilkos szerek rabságából. Sokaknak sikerül. Sokak örökre elvesznek. Ez a színdarab nem róluk szól. Hanem rólunk, mindnyájunkról, akik nem találjuk magunkat, nem ismerjük fel saját szabadságunkat, és a szabad akarat erejét. Mindnyájan függők vagyunk. Sírjunk és röhögjünk magunkon ezen az estén. Aztán majd csak lesz valahogy…

     

    Hiteles szürreális mese a függőség gyomrában. A minket elnyelő tehetetlenségünk, úttalanságunk és reményeink kereszttüzében zajló
    emberi kalandról. Az életről innen. Kiss Tibor, Quimby

    Részletek

  • Balfácánt vacsorára Részletek

    Írta Francis Veber
    Fordította Karikás Péter
    Rendező Nagy Viktor

    A Pécsi Nemzeti Színház és a Pécsi Nyári Színház koprodukciója
     
    Az előadás időtartama: 2 óra (egy szünettel)
     
    A milliomos könyvkiadó – Pierre Brochant – és unatkozó barátai különös vacsorákat szerveznek: mindenki hoz magával egy balfácánt, és aki a legnagyobbat hozza, jutalmat kap. Nagy formátumú hülyét találni persze rettenetesen nehéz, de az este különlegesnek ígérkezik: a tökkelütött búgócsigagyűjtő után a megszállott makettépítő, Francois Pignon személyében fölbukkan a láthatáron egy világbajnok barom. Az előjelek azonban nem kedvezőek: Brochant úrnak egy rossz mozdulattől becsípődik a dereka, felesége váratlanul lelép, de mielőtt a sorozatos csapások miatt a meghívást lemondhatná, a balfácán megérkezik, és ami még nagyobb baj: nagyon lelkes. Egy biztos: ez a vacsora örökre emlékezetes marad.
    A Balfácánt vacsorára! című komédia 1993-ban íródott, és a párizsi Varieté színház színpadán mutatták be Claude Brasseur és Jacques Villeret közreműködésével, Pierre Mondy rendezésében. Franciaországban hatalmas sikert aratott, így Dilisek vacsorája címmel a filmváltozat is hamarosan követte a színházi premiert.
     
    Ajánló
    A baráti társaságban elköltött könnyű, jó borokkal tálalt vacsoránál talán egy jobb dolog létezik: ha mindezt színház után fogyasztjuk el. Ez a francia vígjáték nem fekszi meg a gyomrunkat, de a rekeszizmainkat biztosan megdolgoztatja. Jó szórakozást kívánok hozzá mindenkinek!
    Mikes Márk, sommelier, gasztroblogger
     
    A szerző és darab jogainak képviselője a „L’Agence DRAMA” – 24 rue Feydeau 75 002 PARIS www.dramaparis.com - Magyarországi partner: Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség (www.hofra.hu)
     

    Részletek

  • Boeing, Boeing Részletek

    Írta Marc Camoletti
    Fordította Hamvai Kornél
    Rendező Böhm György

    Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
     
    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 20 perc (egy szünettel)
     
    A Pécsi Nyári Színház és a Pécsi Nemzeti Színház közös előadása
     
    Ha egy színház biztosra akar menni, első lépésként jó, ha a bohózatirodalom egyik tuti sikeréhez nyúl. Ez pedig a Guinness Rekordok Könyvében is szereplő francia komédia, a Boeing, Boeing (Leszállás Párizsban). Marc Camoletti vígjátéka ugyanis a világon legtöbbet játszott francia színdarab, amely nem kis dicsőség, hiszen ugye Molière is francia volt…
     
    A klasszikus bohózati alapszituációban Bernard (Vidákovics Szláven), a felkapott francia építész minden férfi számára irigylésre méltó életet él. Nem csak Párizs gyönyörű látképe hever a lába előtt, de a világ óriás légitársaságainak álomszép légiutas-kísérői is az ő ágyában landolnak.
    Berthának, a házvezetőnőnek (Vári Éva), arra sincs ideje, hogy felmondjon, miközben kénytelen nemzetközi konyhát vinni, a menü szinte óráról-órára változik. Ráadásul váratlanul beállít vidékről a házigazda halottá nyilvánított osztálytársa, Robert (Lipics Zsolt) is, aki egyik ámulatból esve a másikba igyekszik megtalálni a helyét a hatalmas forgatagban.
     
    Bernard boldog, korántsem hétköznapi menetrendjét azonban váratlanul felborítják a Párizs feletti kedvezőtlen légköri viszonyok.
     
    Ajánló:
    "Az uszodában, a tétmeccseken azt szoktam meg, hogy nincs viccelődés, csak élet-halál harc a győzelemért. Ahogy ma cégvezetőként is szigorú szabályok, keretek között élem a munkás hétköznapjaimat. Csoda, hogy emiatt talán az átlagnál is jobban vágyom a felszabadult, tét nélküli, oldott pillanatokat? Hát még ha eközben jelentős kulturális értékekkel is gazdagodhatok. A színház, különösen a vígjáték ennek ideális terepe, a Boeing, Boeing pedig garantáltan kirepít megszokott terünkből, borús légköri viszonyai ellenére is garantálja a felhőtlen kikapcsolódást."
    Vári Attila, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, a Pécsi Sport Nonprofit Zrt. vezérigazgatója

     

    Részletek

  • Csipkefa Részletek

    Előadja Sólyom Katalin

    mesés játék a népköltészettel

    Sólyom Katalin gyermekműsora
     
    Az előadás időtartama: kb. 50 perc 
    Ajánljuk 5 éves kortól.
     
    János, kell-e hurka, májos?
    Jánoska beesett a lábosba.

    Aki eljön az előadásra, az megtudhatja, hogy Sólyom Kati néni az ő nevével is tud-e ilyen csúfolódó mondókát. Derülhet a közönség apraja nagyja, mert valószínűleg tud.
    Meséjének főhőse Jánoska, akivel sok csuda dolog történik attól fogva, hogy megszületik, egészen odáig, hogy János bácsinak szólítják. A magyar népköltészet alapján íródott és gyűjtött játékok, mondókák a mai digitális korban különösen szórakoztatóak, és olyan üdítően hatnak, mint egy pohár hűvös forrásvíz.

    A Csipkefa című könyv szerzője, Sólyom Katalin Jászai-díjas színművésznő több évtizede játssza folyamatosan azonos című gyermekműsorát, melynek anyagából most egy könyv is megjelent pécsi kisiskolások illusztráló rajzaival és CD-melléklettel. Ennek apropóján a Pécsi Nemzeti Színház is műsorra tűzi az előadást, melyre elsősorban nagycsoportos óvodásokat és az általános iskola 1-3. osztályának tanulóit várjuk szeretettel.
     
    „Valamikor régen, az Óperencián túl volt egy nagy tenger, annak közepén egy hatalmas sziget. A sziget közepén egy órjás hegy, tetején egy ezeregy esztendős fa. Ennek a fának a kilencvenkilencedik ágán fityegett egy kilencvenkilenc rejtekes tarisznya, ennek kilencvenkilencedik rejtekében volt szent Laci bátyám kilencvenkilenc levelű bibliája, ennek kilencvenkilencedik levelén voltak megírva a következő igék.

    Ekképpen:
    Csipkefa bimbója,
    Kihajlott az útra,
    Rida-rida bom, bom, bom,
    Kihajlott az útra.

    Arra ment Jánoska,
    Szakajt egyet róla,
    Rida-rida bom, bom, bom,
    Szakajt egyet róla.

    Részletek

  • Edith és Marlene Részletek

    Írta Pataki Éva
    Rendező Anger Zsolt

    Az előadás időtartama: 1 óra 50 perc (szünet nélkül)
     

    Dalszöveg fordítók: Fábri Péter, G. Dénes György, Reményi Gyenes István, Dr. Liszt Nándor


    „Mindig énekelni fogok, és azon a napon, amikor nem énekelek többé, meg fogok dögleni.” 
    Edith Piaf (Pataki Éva: Edith és Marlene)
     
    Edith, a tanulatlan, közönséges senki, a csúnya kis veréb a lelkéből szóló hangjával Párizs legfénylőbb csillagává, a sanzon királynőjévé vált. Ugyanazzal az önpusztító szenvedéllyel élt meg mindent: sikert, sikertelenséget, szerelmet, csalódást. Marlene a fegyelmezett katonacsaládban felnövő, zeneiskolát végzett előkelő lány hűvös profizmussal érte el a világhírnevet. Szépségével és eleganciájával mindenkit elbűvölt, gyorsan váltogatta partnereit, a szerelemmel és romantikával kapcsolatos cinizmusát nem titkolta. 
    A fény Marlenén, Piaf áll az árnyékban. Mi lehetett az, ami ezt a két világot, ezt a két ennyire különböző nőt egy életen át összekötötte? Mindketten okkal irigyelhették a másikat, mégsem egymással, sokkal inkább önmagukkal harcoltak. 
     

    Az előadásban elhangzó dalok felhasználását a Peermusic Magyarországi Zeneműkiadó Kft., a Schubert Music Publishing Kft., a Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. és a Warner Chappell Music Hungary Kft. engedélyezték.  

     

    "G. Dénes György és Reményi Gyenes István dalszövegei az UMPA ügynökség, Fábri Péter dalszövegei a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével kerültek felhasználásra."

     

    A produkcióban az alábbi dalok hangzanak el:

    • Edith Gassion – Louis Guglielmi: La Vie En Rose / Sony/ATV / Schubert Music Publishing Kft.
    • Michel Emer: L’accordéoniste / Peermusic Magyarországi Zeneműkiadó Kft.
    • Charles Dumont– Michel Vaucaire: Mon Dieu / Peermusic Magyarországi Zeneműkiadó Kft.
    • Margueritte Monnot – G. Moustaki: Mylord / Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
    • Edith Gassion – Margueritte Monnot: Hymne A’Lamour / Editions Raoul Breton / Schubert Music Publishing Kft.
    • Marlene Dietrich – Norbert Schultze – Hans Leilp: Lili Marleen / Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
    • Josepf Kosma – Johnny Mercer: Autumn Leaves / Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
    • Cole Porter: The Laziest Gal in Town / Warner Chappell Music Hungary Kft.
    • Norbert Glanzberg – Henri Contet: Padam / Universal Music Publishing Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft.
    • Charles Dumont – Michel Vaucaire: Non, je ne regrette rien! / Peermusic Magyarországi Zeneműkiadó Kft.

    Zenekar: Bókai Zoltán, Horváth Krisztián, Nagy Balázs, Bánky Géza, Baksa Péter, Kéméndi Tamás
     

    Részletek

  • Eleanor Részletek

    Írta Sharon Whitney
    Fordította Csikai Zsuzsanna

    Eleanor Roosevelt nemcsak az USA egykori first lady-je volt, hanem az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának vezetője.
    Sharon Whitney monodrámáját az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata létrejöttének 70. évfordulója alkalmából mutatjuk be Sólyom Katalin előadásában. A monodráma Jane VanBoskirk színésznő előadása alapján készült.
     
    A darab végigköveti Eleanor Roosevelt életét magányos gyerekkorától a nagyvilág színpadáig.
    Bemutatja, ahogyan túllép az arisztokrata társadalom keretein és megismeri a munka világát. Férjével, Franklin D. Roosevelttel – akit négyszer választanak amerikai elnökké – bejut a Fehér Házba és átalakítja a first lady szerepét, férje teljes értékű politikai partnerévé válik.
    Eleanor az egyik legnagyszerűbb 20. századi nőalak, aki a világ first lady-je lesz, a nőmozgalom anyja. A világ legszeretettebb asszonya… és a leggyűlöltebb is, akitől a  legtöbbet idéztek, és leggyakrabban kifiguráztak.
    Férje halála után az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának vezetőjeként részt vesz az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megalkotásában.
     
    Az 1948. december 10-én elfogadott nyilatkozat összefoglalja a világszervezet álláspontját a minden embert megillető alapvető jogokról. Az ENSZ-közgyűlés 1950-ben hozott döntése értelmében a nyilatkozat elfogadásának napját minden évben az emberi jogok napjaként ünneplik.

    Eleanor Roosevelt portréját Sólyom Katalin mutatja be.
     

    Részletek

  • Énekes madár Részletek

    Írta Tamási Áron
    Rendező Funk Iván

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra 20 perc (egy szünettel)
     

    Tamási Áron Énekes madara egy csodálatos mese. Ebben a történetben mindenki a boldogulását keresi a vágyak kereszttüzében, és mert a boldogságot megtalálni nem egyszerű dolog, ez a keresés végzetes ellentéteket szül. A szerző nagy odafigyeléssel, megható emberséggel vezet végig ezen a csodákkal és varázslattal tűzdelt, sziporkázóan humoros és izgalmas történeten, miközben mesél a generációk között feszülő ellentétekről, a fiatalságról és a szabadság utáni vágyról. Előadásunk végső kicsengése, hogy a létezhet olyan helyzet, amikor az igaz szerelem legyőz mindent. Talán még a halált is. 
     

    Zenészek: Dömény Anita, Martos G. Csongor, Balogh András, Monori Árpád, Katona Bálint
     

    Részletek

  • Főfőnök Részletek

    Írta Lars von Trier
    A színpadi változatot készítette Kovács Krisztina
    Rendező Paczolay Béla

    Az előadás időtartama: kb. 2 óra (egy szünettel)
     
    A dogmafilmjeiről ismert dán rendező és forgatókönyvíró Lars von Trier vígjátékából Kovács Krisztina dramaturg készített színpadi adaptációt, az előadást Paczolay Béla rendezi. Az alkotópáros az Ádám almái című produkcióval már bizonyította, hogy jól bánik a jellegzetesen fanyar skandináv humorral.
     
    A Főfőnök egy szórakoztató abszurd történet a sohasem látott főnökről, aki e-mailben tartja a kapcsolatot beosztottaival, és aki valójában nem létezik. Őt Ravn, a cég valódi főnöke találta ki saját népszerűsége érdekében, hogy a kollégái előtt a kellemetlen döntésekért ne neki kelljen vállalnia a felelősséget. A Főfőnök mindig mindenért elviszi a balhét. Amikor több év után az élet úgy hozza, hogy nem lehet megúszni a Főfőnök személyes megjelenését, Ravn felbérel egy színészt a feladatra. A lavina akkor indul el, amikor a beosztottak véletlenül találkoznak állítólagos főnökükkel. Az előadás mindenképp szórakoztat, de ha hajlandóak vagyunk meglátni magunkat görbe tükrében, talán el is gondolkodtat. 
     

    Az előadás a Nordiska Strakosch Teaterförlaget ApS., Copenhagen engedélye alapján kerül bemutatásra.
     

    Részletek

  • Grace és Gloria Részletek

    Írta Tom Ziegler
    Fordította Zimmermann Claudia
    Rendező Füsti Molnár Éva

    Hogyan adunk számot életünkről? Miért vagyunk ezen a világon? Nincs ember, akit ne foglalkoztatna ez a kérdés, hiszen életünk minden percében ott ólálkodik körülöttünk az elmúlás.
    Grace-t, az idős parasztasszonyt nemrég engedték ki a kórházból. Gondozója, a New York-ban nagy karriert befutott önkéntes szociális munkás, Gloria, mellette akar állni utolsó óráiban. Kettőjük történetét mondja el az ismert amerikai író, miközben a néző önfeledten nevet az élet abszurd helyzetein. Egy humorral teli, megható történet hitről, életről és halálról.
     
    Ajánló:
    „Sólyom Katalin ötven éve áll a Pécsi Nemzeti Színház színpadán. Az itt töltött fél évszázad alatt Grace a legkedvesebb szerepe volt. Az előadást az ország számtalan pontján, nagyjából háromszáz alkalommal játszottuk, miközben a közönség éppúgy szerette, ahogy mi magunk.  Az előadás felújításával ünnepeljük most együtt Sólyom Katalin fél évszázados pályáját!”
    Füsti Molnár Éva, színművész, rendező


    „A szerző örököseinek az engedélyét a William Morris Endeavor Entertainment, LLC és a Hofra Kft. közvetítette.”

    Részletek

  • Hamupipőke Részletek

    Írta Gioachino Antonio Rossini
    Szövegkönyv Jacopo Ferretti
    Rendező Méhes László
    Vezényel Oberfrank Péter
    Vezényel Vass András

    Az előadás időtartama: 1 óra 45 perc (egy szünettel)

    Hamupipőkét mindenki ismeri. Ő a bájos, szeretetre méltó fiatal lány, akinek gonosz mostohanővérei jóvoltából nem a felhőtlen boldogság ragyogja be életét. Ám végül, annak rendje és módja szerint, mégis őt veszi feleségül a herceg, majd boldogan élnek, míg meg nem halnak.
    Rossini, a 19. század elejének egyik legnagyobb zeneszerzője, aki pontosan tudta, hogy mi kell egy vígoperához, nem sokkal A sevillai borbély és az Otelló után újra maradandót alkotott. A Hamupipőke népszerűsége a bemutatót követően még vetekedett is A sevillai borbélyéval, később aztán egyre kevesebbszer játszották, főként a rendkívüli nehézségű áriák miatt. Az elmúlt évtizedekben azonban újra visszakerült a színházak repertoárjára, és méltán vált ismét a közönség kedvencévé.
    Előadásunkban az egész család megtalálja a maga szórakozását. Hisz aki felnőttként már réges-régen nem hisz a tündérekben, az egerek húzta tökhintókban és úgy általában a csodákban, az Rossini dallamaiban gyönyörködve most mégis önfeledten élheti át azt a varázslatot, amit Ferretti librettóján keresztül a mese mint művészeti alkotás kínál.
     
    Ajánló:
    Jónéhány éve írtam meg a Hamupipőke történetét - bábelőadásnak, és a kicsi lányomnak (aki akkor még tényleg kicsi volt) olvastam fel először, amikor elkészültem a szöveggel. Ezért most sem Rossini jut eszembe elsőként - persze, a zeneszerző zsenije alkotja meg a darabot, mégis inkább gondolok Ferrettire, arra a fickóra, aki felnőttmesévé formálta a Hamupipőkét, igazi, emberi történetté.
    beckzoli (30Y) 
     
    A produkció létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatja
     

    Részletek

  • Játék a kastélyban Részletek

    Írta Molnár Ferenc
    Rendező Méhes László

    Turai és Gál, a sikeres színműírók a fiatal és tehetséges zeneszerzővel, Ádámmal érkeznek a kastélyba, hogy meglepjék Annie-t, Ádám menyasszonyát. A meglepetés túl jól sikerül: érkezésükkor fültanúi lesznek, amint a színésznőt éppen elcsábítja Almády, a sármőr színész.
     
    Szerelmi történetünk középpontjában a látszat és a valóság, az igazi és a hamis felismerése áll. Feltűnik benne a színház világa, melyen keresztül a néző bepillantást nyer a drámaíró alkotási folyamatába, így a darab azt is látni engedi,  hogyan „csapja be” közönségét egy sikerdarab írója. Igazsággá varázsolni a hazugságot, erre képesek a profik.
    A műfaj alapvető komikus helyzete a félreértés. Molnár írói zsenije viszont ezen az évezredes hagyományon csavar egyet: először mutatja meg a valóságot, és aztán csinál belőle félreértést. A boldog véget így szokatlan módon nem az igazság, hanem a hazugság hozza el. 
    A néző ugyanannyit nevet, de a színházból kilépve talán egy kicsit többet elmélkedik, és messzebbre viszi az élményt. Egészen a hétköznapjaiba, ahol ilyesmi persze nem fordulhat elő…
     

    Részletek

  • Manon Részletek

    Írta Jules Massenet
    Karmester Oberfrank Péter
    Rendező Gulyás Dénes

    Az előadás időtartama: 2 óra 30 perc (egy szünettel)
     
    Miről szól a Manon? Az igézően szép lányról, a szerelemtől vak fiúról, s arról, hogyan és miért vezet a köztük lévő mindent elsöprő szenvedély becstelenségbe, bűnbe s végül a halálba. Hiszen alakulhatna boldog vég is a történetből, ha a két ifjú szerelmes, Manon és Des Grieux látná, ha képes lenne kitapintani a moralitás kényes határait. A regény és az opera szerzőit, Prèvost abbét és Massenet-t az foglalkoztatta, miként történhet meg jóravaló, köztiszteletben álló emberekkel, hogy a szerelem vakká tegye őket a helyes és helytelen közti különbség felismerésére. Vajon ez eleve belénk kódolt, elrendelt kényszerűség? És van-e legalább menekülési útvonal, mellyel korrigálhatjuk hibás döntéseinket, ha végre felismerjük a biztos tragédiát a tévút végén? Az egyetlen szereplő, aki megvilágíthatná a helyes utat, erőtlen. Aki a rossz útra irányít, erős. Így aztán az a gyönyörű szenvedély, amely akár holtig tartó boldogságot is hozhatna, tragédiát szül.
     
    Közreműködik a Pannon Filharmonikusok, valamint a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara és Tánckara 

    Részletek

  • Panthera Részletek

    Írta Kertész Erzsi
    Rendező Tóth András Ernő
    Zene Pethő Zoltán

    A színdarab Kertész Erzsi: Panthera – A hógömb fogságában című regénye alapján készült.


    A városi művelődési ház hegymászó tanfolyamára hat osztálytárs iratkozik be: három fiú és három lány. Sejtelmük sincs róla, hogy a tanfolyamot vezető férfi nem is valódi hegymászó, hanem mindenre elszánt kincsvadász. John nemrég ellopott egy különleges szerkezetet, az átméretező gépet, mellyel lekicsinyített egy valódi hegyet: a Pantherát. A hegy most a művelődési ház egyik termében rejtőzik, John és csapata pedig ördögi tervet eszelt ki: a lekicsinyített gyerekeknek kell megmászniuk és feltérképezniük a hegyet, közben pedig ritka és értékes ásványt kell gyűjteniük. A küldetés szinte lehetetlennek tűnik. Ám az egyik lány, a mindig álmodozó Noémi bebizonyítja, hogy bátorságnak sincs híján, és a minden lében kanál portás nénivel, Rozikával együtt siet a kis hegymászó csapat segítségére.

    Részletek

  • Pécsi Balett: Csipkerózsika
 Részletek

    Az előadás időtartama: kb. 60 perc szünet nélkül
    Ajánljuk 6 éves kortól

    Bozsik Yvette A hattyúk tava után ezúttal gyerekeknek készít táncelőadást a Pécsi Balett felkérésére.

    Csipkerózsika balett történetében a hercegkisasszony egy gonosz tündér átka miatt megszúrja az ujját, százéves álomba szenderül, és vele az egész királyi udvar. Sokan próbálják megközelíteni a sűrű erdővel benőtt kastélyt, de hiába próbálkoznak a bolond, kétbalkezes kérők. Csak az a herceg jut át rajta, aki a száz év leteltével csókjával felébreszti Csipkerózsikát.
    Csajkovszkij csodálatos zenéjére, Bozsik Yvette koreográfiájával, a mese fordulatos, humoros cselekményével, látványos díszlettel és szépséges jelmezekkel várja a gyerekközönséget az új táncbemutató.
     
    Zeneszerző: Pjotr Iljics Csajkovszkij
    Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
    Díszlettervező: Cziegler Balázs
    A koreográfus asszisztense: Krausz Alíz Harangozó-díjas, Krizsán Dániel
    Próbavezető: Szabó Márton
    Koreográfus: Bozsik Yvette Kossuth-díjas Érdemes művész
    • Király: Szabó Márton
    • Királyné: Kócsy Mónika
    • Aurora: Karin Iwata
    • Orgonatündér: Vincze Brigitta
    • Carabosse: Ujvári Katalin Harangozó-díjas
    • Carabosse kísérői: Koncz Péter, Varga Máté
    • Udvarmester: Molnár Zsolt Harangozó-díjas

    • Kérők: Matola Dávid, Koncz Péter, Varga Máté, Szendrői Bence
    • Tündérek: Frank Edina, Kaiser Fruzsina, Szécsi Theodóra, Olivia Van Niekerk

    • Herceg: Balogh Csongor

    • Cica: Kaiser Fruzsina
    • Csizmás kandúr: Matola Dávid

    • Piroska: Frank Edina

    • Farkas: Koncz Péter

     

    A produkció a Pécsi Balett Nonprofit Kft. és a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.

    Arculat, grafika: Rajnai Richárd, Túri Eszter
    Bozsik Yvette portréfotóját Horváth Judit készítette.

     

    Részletek

  • Pécsi Balett: Rómeó és Júlia Részletek

    Zeneszerző Riederauer Richárd
    Zeneszerző Charles Gounod
    Rendező-koreográfus Vincze Balázs

    A XII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó nyitó előadása.

    Örök érvényű gondolatok és emberi viszonyok, az érzelmek legszélesebb skálája, legnagyobb amplitúdói jelennek meg Rómeó és Júlia igaz szerelmének tragikus, egyúttal felemelő történetében. A fellobbanó kamaszszerelem, mely katartikus véget ér, megszólít, tükröt tart és önértékelésre késztet. Mértékletességre és önfegyelemre, egymás elfogadására és a gyűlölet kioltására tanít. Előadásunk a kulturált ember oktalan viszálykodásának, a másik szinte ösztönös elutasításának indokait keresi. Vajon valódi megbékélést hoz a két fiatal halála? Kibékíthető a kibékíthetetlen?
     
    Vincze Balázs szenvedélyes és dinamikus táncnyelve kelti új életre William Shakespeare szerelmespárjának meséjét. A különleges látványvilágról Cziegler Balázs díszlettervező és Kiss Julcsi jelmeztervező kreatív fantáziája gondoskodik majd. A társulat alapfilozófiája – egyúttal sikereinek kiemelendő alkotóeleme –, hogy a koreográfiák a nagy klasszikusok mellett főként kortárs zeneszerzők műveire készülnek. A Rómeó és Júlia eredeti zenéjét - klasszikus inspirációkra - Riederauer Richárd írja. Az innováció és hagyománytisztelet jegyében továbbra is az a célunk, hogy megérintsük a nézők szívét és elgondolkodtassunk.
     
    Zeneszerző: Riederauer Richárd, Charles Gounod
    Dramaturg: Böhm György Jászai Mari- és Nádasdy Kálmán-díjas, Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész
    Jelmeztervező: Kiss Julcsi
    Díszlettervező: Cziegler Balázs
    Társkoreográfus, asszisztens: Molnár Zsolt Harangozó-díjas, Fülöp Viktor ösztöndíjas
    Rendező-koreográfus: Vincze Balázs Harangozó-, Imre Zoltán- és Seregi-díjas
     
    Táncolják:
     
    Rómeó: Matola Dávid Esztrád művészeti ösztöndíjas
    Júlia: Karin Iwata
    Capuletné: Szécsi Theodóra
    Montague-né: Vincze Brigitta (eredeti szereposztás: Nagy Írisz Harangozó-díjas)
    Mercutio: Molnár Zsolt Harangozó-díjas, Fülöp Viktor ösztöndíjas
    Benvolio: Walter Macchiaroli
    Lőrinc barát: Koncz Péter
    Tybalt: Szabó Márton
    Páris: Varga Máté
    Júlia dajkája: Kócsy Mónika / Ujvári Katalin Harangozó-díjas
    Nők a két házból: Frank Edina, Kaiser Fruzsina, Olivia Van Niekerk
     
    valamint Balogh Csongor
     
    Fotó, arculat: Rajnai Richárd
     

    A produkció a Pécsi Balett Nonprofit Kft. és a Pécsi Nemzeti Színház Nonprofit Kft. együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
     

    A XII. Pécsi Nemzetközi Tánctalálkozó létrehozását támogatta:
    a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

     

    Részletek

Bérletkereső

Hírlevél

Értesüljön elsőként információinkról! Iratkozzon fel hírlevelünkre!