Edith és Marlene
Október 6-án mutatjuk be színházunkban az Edith és Marlene című zenés játékot Anger Zsolt rendezésében.
„Mindig énekelni fogok, és azon a napon, amikor nem énekelek többé, meg fogok dögleni.” Edith Piaf (Pataki Éva: Edith és Marlene) Edith, a tanulatlan, közönséges senki, a csúnya kis veréb a lelkéből szóló hangjával Párizs legfénylőbb csillagává, a sanzon királynőjévé vált. Ugyanazzal az önpusztító szenvedéllyel élt meg mindent: sikert, sikertelenséget, szerelmet, csalódást. Marlene a fegyelmezett katonacsaládban felnövő, zeneiskolát végzett előkelő lány hűvös profizmussal érte el a világhírnevet. Szépségével és eleganciájával mindenkit elbűvölt, gyorsan váltogatta partnereit, a szerelemmel és romantikával kapcsolatos cinizmusát nem titkolta. A fény Marlenén, Piaf áll az árnyékban. Mi lehetett az, ami ezt a két világot, ezt a két ennyire különböző nőt egy életen át összekötötte? Mindketten okkal irigyelhették a másikat, mégsem egymással, sokkal inkább önmagukkal harcoltak.
h | k | sz | cs | p | sz | v |
---|---|---|---|---|---|---|
25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 1 |
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 |