Pécsi Nemzeti Színház

Rekordszámú pályamű,  közel 150 alkotás érkezett a  Pécsi Nemzeti Színház és a Jelenkor Irodalmi és Művészeti Folyóirat felhívására. A Lázár Ervinről elnevezett pályázat kiírói olyan színdarabok megszületését kívánták ösztönözni, melyek több korosztályhoz is szóló családi előadásként mutathatók be.

Mint Ágoston Zoltán, a zsűri egyik tagja elmondta, a pályázat érzékelhetően megmozgatta a gyermekirodalommal foglalkozó szerzők fantáziáját, akik  között az elolvasott munkák alapján professszionális alkotók és műkedvelők egyaránt szerepelnek. A beérkezett anyagok műfaja, karaktere rendkívüli változatosságot mutat. A prózai darabok mellett a zenés műfaj is képviseltette magát, s a musical-tól a magyar népmesei elemeket magában foglaló szövegekig igen sokszínű a beadott szövegek jellege. Volt, aki Lázár Ervin szellemét próbálta megidézni, s olyan is, akik az ő szereplőit vitte újab kalandokba.
 

Az öt fős szakmai zsűri (Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a Magvető Kiadó igazgatója, a zsűri elnöke, Keszthelyi Kinga dramaturg, Meczner János rendező, a Budapest Bábszínház igazgatója, Ágoston Zoltán kritikus, a Jelenkor főszerkesztője, Rázga Miklós színművész, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója) és a darabokat szintén véleményező Soós Péter rendező egyhangú javaslata alapján első díjat nem adtak ki, viszont két-két megosztott második, illetve harmadik díjat ítéltek oda. A nyertesek közül hárman már évek óta a gyermekirodalom művelői.

A következő napokban indulnak el azok a tárgyalások, melyek alapján eldől, hogy a díjazottak közül melyik szerzővel állapodik meg a színház darabja színpadra allításáról, melyre az elképzelések szerint már a 2012-13-as évadban sor kerül. 

Díjazottak:

Második díj: megosztva. 500 000 Ft - 500 000Ft

"Abu Markub" jeligével: Galuska László Pál: A sivatag hercege

 "Cartographia" jeligével: Jeney Zoltán: Rév Fülöp

Harmadik díj: megosztva. 250 000 Ft - 250 000 Ft

"Rézbányai Győzőné" jeligével: Dóka Péter: A Sajtkirály

 "Nóniusz" jeligével: Gabnai Katalin:  Hazugzug

Galuska László Pál

Irodalomtörténész, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Karán tanít, többek között gyermekirodalmat. Több előadott gyermekdarabja van; 6 bábjátékát mutatták be Szombathelyen, Debrecenben és Pécsett, a Bóbita Bábszínházban.

A sivatag hercege keleti tárgyú mese. Több üzenete is van, közülük a legfontosabb az, hogy világunkból nem tűnhetnek el a mesék. Ha mégis, az csak látszat: a mesék bennünk élnek. A főszereplő kisfiú napjaink nyomasztó világából átjut a Mesék Birodalmába, ahol megküzd a szörnyeteggel, majd elnyeri jutalmát, s boldogan élhet. A mítoszok világát idéző keserédes történet arról szól, aki a való világban nem boldogul, de a mesében boldogságra lelhet.

Jeney Zoltán

Francia szakos bölcsész, középiskolai tanár. Tanított az ELTÉ-n, a Nyugat Magyarországi Egyetem szombathelyi karán és a székesfehérvári Kodolányi János Főiskolán, a Párizsi Magyar Intézet tudományos-oktatási titkára volt. Írt két regényt, ezek egyikének dramatizált változata a Rév Fülöp. (Az eredeti regény nyáron jelenik meg a Libri Kiadónál.)

Rév Fülöp a darab főhősének neve, aki egy 10 év körüli, a lovagmesék világában élő kisfiú. A lovagi szabályrendszer szerint gyorsan kalandokba keveredik, egy virágot kell megszereznie, mely egyetlen gyógyírja a király betegségének. A keresés, az országot behálózó út maga a kalandok sorozata. Az egész művet átjárja a Balaton hangulata, mintegy 40 balatoni földrajzi név szerepel benne, nem feltétlenül helyszínként.

A Rév Fülöp azt üzeni olvasóinak, hogy bárkiből lehet akárki. Ismeretlen, egyszerű fiúból hős a közvélemény szemében úgy, hogy semmit sem tesz érte és igazi hős úgy is, hogy igen.

Dóka Péter

A Móra Kiadó irodalmi szerkesztője, korábban a Népszabadság filmkritikusa. Több könyve jelent meg, írt gyermekregényeket, rádiójátékot, színdarabot, novellát, filmkritikát és fordított is.

A Sajtkirály című mesejáték főszereplője Bandúr pótkirály, aki egy cselvetéssel megszerzi a trónt Karcsi királytól, Sajtország legjobb sajtkészítőjétől. Bandúr először a bajuszt tiltatja be, mert ez is Karcsi királyra emlékezteti, később a sajtot, amelyet roppant mód utál, végül még az ország nevét is átkereszteli. Mégsem boldog, mert legnagyobb vágya nem teljesül: nem tudja kibányászni a fényt a hegyekből. A darab a diktatúrák szórakoztató és szomorú paródiája, ugyanakkor egy sajátos művészportré is, amely Karcsi királyról, a sajtkészítés művészéről szól. Nem hiányzik a mesejátékból a szerelem sem, amely a király és egy testvérét megmenteni igyekvő angyal között szövődik. S végül arra is fény derül, hogy miért is olyan gonosz Bandúr.

Gabnai Katalin

Drámatanár, kritikus, a Színház- és Filmművészeti Egyetem adjunktusa. Tanított az ország több egyetemén és főiskoláján, köztük a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen. Pályafutása alatt egyebek mellett írt több könyvet, tanulmányokat, darabokat, ritikákat, szerkesztett, folytatott színházi kutatásokat és kísérleteket. Több színművét is bemutatták a határon innen és túl.

A Hazugzug-ot harminc évvel ezelőtt írta felkérésre a Kaposvári Színháznak, ám ott a vezetőváltás  miatt végülis nem mutatták be.  Az alapötletet Gianni Rodaro olasz költő, író Jácint úrfi a füllentők birodalmában című gyermekregénye adta. Egy olyan országról szól, ahol mindenki és minden hazudik, annyira, hogy a kutyák nyávognak, a macskák ugatnak. Az igazság kifejezésére a beszéd alkalmatlan, ezt ez esetben a zene képvieli: egy Mozart-motívum minden hazugságot szétbomlasztó gyönyörűsége. A mű alapmondanivalója hogy létezik a tehetség és létezik az igazság, melyek előbb-utóbb győzedelmeskednek.