Fotó: Körtvélyesi László
A Társulati Díjat a Banális viszonyok - édes finomságok című balett premierjét követő fogadáson adta át Vincze Balázs a Pécsi Balett igazgatója. A díjazottat Debreczeni Mónika, a Vylyan Pincészet igazgatója új gyöngyözőboruk, a [KSZÍ] első palackjával köszöntötte.
Táncoló buborékok, avagy balett gyöngyözőborral címmel került megrendezésre a Pécsi Balett és a Vylyan kettős bemutatója. Az előadást követő fogadáson mutatta be a Vylyan Pincészet első gyöngyözőborát, a [KSZÍ]-t. A premierbérleteseket, a táncművészeket és a Vylyan Pincészet vendégeit Rázga Miklós a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója, Vincze Balázs a Pécsi Balett igazgatója és Debreczeni Mónika a Vylyan birtokigazgatója köszöntötte. Ezt követte a társulati díj átadása.
Koncz Péterrel beszélgettünk:
Te vagy a Pécsi Balett második társulati díjasa. Milyen érzés volt, amikor megtudtad, hogy te kaptad a legtöbb szavazatot?
Igazából nem is tudom, mert sokként ért engem, de arra emlékszem, hogy egyből átöleltem a főnökömet, Vincze Balázst. Nagyon örülök neki, hogy ezt a díjat a kollégáim döntése alapján én kaptam, és remélem nem fogok csalódást okozni nekik. Minden erőmmel küzdeni fogok a társulatért, ahogyan eddig is tettem.
Alig néhány év alatt nagy utat jártál be. Tavaly magántáncos lettél, főszerepeket kaptál igen hamar (Bolero, Giselle, Otello) és minden előadásban fontos szerepet táncolsz. Szerinted minek köszönhető, hogy ilyen fiatalon ennyire meghatározó tagja lettél az együttesnek? Természetesen a tehetségen túl, hiszen az alap…
Én úgy gondolom azért, mert nagyon szeretem a munkámat és a társulatot, és ha az ember szeret bemenni dolgozni, és jól érzi magát közben, akkor nagyon sok mindenre képes lesz.
Mit gondolsz, mit látott benned Vincze Balázs, amikor kiválasztott még növendékként?
Nem tudom, erről soha nem kérdeztem. De nagyon örülök neki, hogy engem választott, mert nemcsak munkát adott nekem, hanem célokat is, amiért küzdhetek. A másik, hogy akkor mikor kiválasztott, kaptam egy családot, ahová mindig is szerettem volna tartozni.
Kitűnő karakterábárzoló képességedet bizonyítottad már a balett színpadon, most azonban A padlás című musical-ben te játszod a süketnéma szellemet, nem kis sikerrel! Hogy talált rád ez a szerep? Láthatólag nagyon élvezed, jelelni is megtanultál egy picit...
Böhm György adta nekem a szerepet. Egyszer már dolgoztunk együtt A dzsungel könyve című előadásban ami jó volt, de A padlás teljesen más az én szempontból. Itt az elejétől a végéig szerves része vagyok az előadásnak. Nagyon élvezem! Igen, megtanultam egy két jelet is A padlás kapcsán, ezzel is erősítve a jelenlétemet és a karakteremet. Nem is tudom, hogy eddig miért nem táncosoknak adták ezt a szerepet, hiszen a néma ember mással nem tud kommunikálni, mint a testével és ehhez egy táncos ért a legjobban. Persze ez csak az én véleményem.
Hogy bírtad fizikailag azt a megterhelést, amivel A padlás és a Banális viszonyok - édes finomságok párhuzamos próbaidőszaka járt?
Fárasztó volt, de nagyon élveztem, mert feszegetem egy kicsit a határaimat és a teherbírásomat. Attól, hogy szeretem, amit csinálok, minden könnyebbé vált.
Milyen feladat vár rád legközelebb?
Legközelebb A Jó és a Rossz kertjében című előadást fogjuk egyfelvonásba sűrítve felújítani az Erkel Színház ünnepélyes megnyitójára, ahol a Győri Balett és a Magyar Nemzeti Balett mellett a Pécsi Balett lép majd fel három alkalommal. Nagyon várom már.
