Pécsi Nemzeti Színház

Szabó Márton és Kócsy Mónika az Orfeusz és Euridikében | Fotó: Mihály László
 

Forrás: bama.hu

Mészáros B. Endre riportja

 

Szabó Mártont pécsi szerződését követően megválasztották az ország legjobb pályakezdő táncművészének. Most, négy évvel később, az évad legjobb táncművésze lett hazánkban, és aktív színházi szereplése mellett már a Művészeti Gimnázium tánctagozatát vezeti.

 

– Villámrajtot vett?

– És még nem is teljes lista, mert közben Fülöp Viktor-ösztöndíjas voltam, és megkaptam a balett társulat elismerését is.

 

– Volt már arra példa, hogy aktív táncművész oktasson Pécsett táncművészeti középiskolásokat?

– Azt gondolom, nagy lehetőség van abban, hogy gyakorlati oldalról közelíthetek a diákokhoz. Más minta ez, hiszen a gyerekek a színpadon is láthatnak. Másrészt nem könnyű megbirkózni a feladattal, hogy olyan jeles elődök munkáját folytathatom, mint például Uhrik Dóra, aki több évtizeden át tette le a sikeres táncoktatás alapjait.

 

– Hogy látja az aktív táncéletből, milyen fiatalból lehet igazán jó táncművész?

– Szerintem nem az a fontos, hogy dinamikus vagy extrovertált valaki, sokkal lényegesebb, mennyire motivált. Persze a képességek, az adottságok is meghatározók. Mindemellett az az én feladatom, hogy mindenkiből a lehető legtöbbet hozzam ki, és hogy rádöbbenjenek, tényleg ezt akarják. A kitartás ugyanis döntő ebben a szakmában, miután ez a munka igen sok alázattal, lemondással jár. Én arra igyekszem rávilágítani, mi az, amivel nekem is nap mint nap meg kell küzdenem táncművészként.

 

– Mit jelent az, hogy az év legjobb táncosa?

– Ez a táncszakma legnagyobb elismerése, kicsit olyasféle, mint a kritikusok díja a színészeknél a legjobb főszereplő kategóriában.

 

– Hogy látja, mivel érdemelte ki?

– Szerintem a Carmenben nyújtott Don José-alakításommal. Továbbá Hádészt táncoltam az Orfeusz és Euridikében, a két szerep pedig fizikailag és lelkileg sokat kíván az embertől, megmutathatom benne a lírai  és drámai oldalamat is.

 

– A bátyja, Szabó  Dávid az Operettszínház tagjaként negyedik lett pár éve az X-Faktorban. Mit hozott neki ez a verseny?

– Továbbra is a fővárosi társulat énekes-színésze, továbbra is számos szerepben láthatják a nézők. De nem mondott le a szólókarrierről sem.

 

– Igaz, hogy ön is énekelt egykor az Operaház gyerekkórusában?

– Igen, de ez a régmúlt, én a tánccal köteleztem el magam, és még legalább tíz évet szeretnék a színpadon tölteni. Megjegyzem, idén is jó néhány izgalmas feladatom lesz, Bozsik Yvette A hattyúk tava-koreográfiájában a főszerepet, a Herceget táncolom, és a kamarabemutatónkon is ott leszek, valamint megy tovább a Carmen, az Orfeusz és Euridiké, s bejön a kőszínházba A Jó, a Rossz és a Csúf Colos is, amelyben egy karakterszerepet táncolok.

 

A Pécsi Balett is díjazta

Szabó Márton Budapesten született 1988-ban. A Táncművészeti Főiskolát balett szakon 2008-ban végezte, majd a Pécsi Baletthez szerződött. 2011-ben „A legígéretesebb pályakezdő táncművész” díjat kapta, 2012-ben a Pécsi Balett Társulati díját vehette át, 2013-ban elnyerte a Fülöp Viktor-ösztöndíjat, idén „Az évad legjobb férfi táncművésze” lett, ettől a tanévtől pedig átvette a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tánctagozatának vezetését. Korábban ő volt a Gi­selle Albert hercege, láthattuk az Othello Jágójaként is, s Liszt Ferencet alakította a Lisztmániában. Tavaly nyáron nősült, felesége Kerner Viktória, a Szolnoki Szigligeti Színház táncművésze, Pécsett élnek.