Pécsi Nemzeti Színház

Fotó: Körtvélyesi László

 

2016. április 29-én a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Nemzeti Táncszínház közös szervezésében megrendezésre kerülő Tánc világnapi gálaesten a Pécsi Balett táncművészei is fellépnek. Cameron McMillan: Beszélj hozzám című koreográfiájából mutat be részletet Vincze Brigitta és Szabó Márton - az évad legjobb férfi táncművésze 2015-ben.

 

2016. április 30-án a Magyar Nemzeti Balett felkérésére lép fel társulatunk az ország legnagyobb professzionális balett együtteseivel a Pas de Quatre 2016- esten.

A balett esten négy különleges produkció látható, négy magyar társulattól. A Győri Balett: Uneven című produkciójával érkezik, a Pécsi Balett Cameron McMillan: Orfeusz Pillantása című koreográfiáját mutatja be, a Szegedi Kortárs Balett a Mimikrivel, a házigazda Magyar Nemzeti Balett a Walking Mad című balettel lép színpadra. A négy egyfelvonásos más-más választ ad arra, milyen lehetőségek és formák állnak a hagyományból építkező, mégis új utakat kereső balett-nyelv előtt.

 

Erdélyi Tibor koreográfus Érdemes művész Tánc világnapi üzenete

 

"Mióta emberré váltunk, azóta van jelen a tánc az életünkben. Kezdetben azért táncoltak, hogy essen az eső, jó legyen a termés, távol tartsák a rossz szellemeket. Táncolunk örömünkben, bánatunkban, aztán történeteket mesélünk vele, boldoggá teszünk másokat és magunkat.

 

Egy táncos szakmai élete amilyen gyönyörűséges, olyan nagyon rövid is egyben. Mégis teljes hittel és erővel dolgozunk, hogy elérjük és átadhassuk azt a pillanatot, azt az érzést, amit a koreográfussal együtt megálmodtunk. Nincs annál nagyobb öröm, felemelőbb pillanat, mint amikor eljut a nézők szívéhez a gondolat, az érzés, és látjuk a szemekben, érezzük a szívük dobbanásában, hogy közösen vagyunk részesei a csodának.

Mindegy, hogy klasszikus balett, néptánc, vagy kortárstánc, társastánc, régi vagy új, klasszikus vagy modern – mert mindegyikre szükség van és mindegyiknek megvan a létjogosultsága. Táncolnak fiatalok, táncolnak idősek, tiszta forrásból merítenek vagy feldolgoznak, próbálkoznak, és új formát teremtenek, visszanyúlnak és átigazítanak. Még szerencse, hogy kis országunkban olyan sok a kreatív, alkotó elme. És ez így van jól! Mert szükség van a sokszínűségre! 

 

A mai nap rólunk szól: táncosokról, koreográfusokról, mesterekről, alkotókról. Ma minket ünnepel a világ. Kérdezik is, mi a legfőbb kívánságunk? Mit szeretnénk?

Már nagyon várja a táncos társadalom, hogy felépüljön az új Nemzeti Táncszínház. Ígéret van rá, várjuk, hogy teljesüljön és akkor mi csodálatos előadásokat viszünk majd oda.

Mit szeretnénk? 

Az elveszett szakmai nyugdíjat visszakapni. Törvény nélkül, de én még szakmai nyugdíjba mehettem, de mi lesz az utánam következő generációkkal? Jelenleg ez a problémája is megoldatlan a táncosoknak. De, ma ne szomorkodjunk! 

 

Kívánok a táncművészeknek, profiknak és amatőröknek is sok jó művet, s abban jó szerepeket az előadóknak, alkotó kedvet a koreográfusoknak, vagyis minden kedves táncosnak és társulatnak. A közönségtől pedig azt kérem, szeressék és támogassák a táncművészetet továbbra is. 

Végül azt kívánom, hogy olyan világban éljünk ez után is, hogy a táncolni való kedvünk megmaradjon." 

 

Budapest, 2016. április 29.