Pécsi Nemzeti Színház

Közreműködik a Pannon Filharmonikusok és a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara.

Olasz nyelven, magyar felirattal

A Macbeth Shakespeare egyik legsötétebb, legvéresebb drámája, mely a gátlástalan hatalomvágy mindent elsöprő térnyerését mutatja be. Az opera szinte pontosan követi az eredeti cselekményt, végigkísérve Macbethet, a győztes hadvezért azon a véres úton, mely a boszorkányok jóslatától a trón megszerzésén és annak bármilyen eszközzel való megtartásán át a szükségszerű elbukásig vezet. 

Verdi elkötelezett csodálója volt Shakespeare zsenialitásának, ám ma már nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy operái drámai kifejezőerőben felérnek csodált elődjéhez. A Macbethben – Shakespeare-hez hasonlóan – „a darabban lévő drámát kívánta hangsúlyozni… minden erejével azon volt, hogy megközelítse a félelem és részvét shakespeare-i jellegét. Verdi majdnem teljesen szakított az olasz opera bevett fordulataival. Még szép énekre sem vágyott a Macbethben. Azt akarta, hogy az ének a szituációt szolgálja, hogy az énekesek a bensőjükben dúló vihart és lelki feszültséget fejezzék ki hangjukkal. Ilyesmire addig nem volt példa. Arról van szó tehát, hogy Verdi a maga módján a zenedráma irányába haladt.” /Harold C. Schonberg zenekritikus/

Bemutatónkkal szinte napra pontosan egyidőben lesz 170 éve, hogy a közönség először hallhatta Verdi remekét Firenzében. 

A pécsi operatársulat Gulyás Dénes irányításával újabb Verdi-Shakespeare bemutatóval áll közönsége elé. Míg a Falstaffból az ősz mester bölcs, mély humánummal átszőtt hattyúdal vígoperát komponált, az ifjú, energiáktól duzzadó Verdi a belcanto operák sablonjaiból új utakat keresve nyúlt e sötét vérdrámához. Az Attilában és a Nabuccóban megérlelt eszközöket, tovább csiszolja, gazdagítja. A drámai koloratúra hősnő szerepe bővül egy a Donizetti-, Bellini-operákból megismert őrülés-látomás jelenettel, a kórus, komoly kihívást jelentő izgalmas feladatokban mutathatja meg magát. Kocsár Balázs, Magyar Állami Operaház zeneigazgatója