Pécsi Nemzeti Színház

Nóra és férje, Helmer látszólag tökéletes házasságban élik mindennapjaikat. Az idilli állapotot azonban egy a múltból visszaköszönő botlás zavarja meg: Nóra még évekkel korábban okirathamisítást követett el férje érdekében, ám annak tudta nélkül, és most megzsarolják ezzel a régi üggyel. A segítségét remélve mindent bevall Helmernek, ám csalódnia kell: a férfit csak saját egzisztenciája és hírneve érdekli, a felesége érzelmeivel nem törődik. Végül, bár minden elrendeződni látszik, Nóra úgy dönt, kilép a látszatra és hazugságra épülő életéből, és elhagyja a családját.

Ibsen műve megjelenésekor, a 19. század végén nagy port kavart, és meglehetős felháborodást váltott ki. A darab kíméletlenül mutatja be a polgári életformát, annak értékeivel, megalkuvásaival, konformizmusával együtt, miközben a női egyenjogúság kérdéseit is feszegeti Az emancipáció témája ma Európában másként aktuális, mint a Nóra megjelenésekor. A kapcsolatokban megbúvó elnyomás, a lappangó vagy nyílt szerepkonfliktusok, az önkiteljesedés problematikája azonban nemtől és társadalmi státusztól, kulturális környezettől függetlenül ma is érvényes.

 

Ajánló: 

Sigmund Freud, már hetven évesen azt kérdezte Marie Bonaparte hercegnőtől, aki az analitikus díványán feküdt: "Mit akarhatnak a nők? Talán az ön segítségével, Hercegnő, megtudjuk egyszer a választ." Kilencven évvel később Nórától talán megtudhatjuk, mire vágynak a nők? Mi az, amit nem kapnak meg tőlünk, férfiaktól? E kérdések még aktuálisabbak, mint Ibsen drámájának megírása idején.

Dr. Stark András, pszichiáter

 

A produkció létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatja