János vitéz
daljáték három felvonásban
| Zeneszerző | Kacsóh Pongrác |
| Írta | Heltai Jenő |
| Írta | Bakonyi Károly |
| Rendező | Nagy Viktor |
| Vezényel | Bókai Zoltán |
Az előadás időtartama: kb. 2 óra 45 perc
Közreműködik a Pécsi Nemzeti Színház Énekkara, a Pécsi Balett, és a Pécsi Szimfonietta
A Petőfi-mű ihletettségében készült daljáték már az ősbemutatón óriási sikert aratott, és egymás után százhatvanötször játszották el. Erre a magyar színházi életben korábban nem volt példa. Alig fél szezon alatt kétszázezer néző látta az előadást, a zenés játék kottájából félmillió, szövegéből egymillió példány fogyott el. Néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát. A János vitéz az első magyaros témájú zenés színpadi játék, amelynek 1904-es bemutatása a magyar öntudat ápolására való igényt elégítette ki, amit a pesti polgár akkorra már a színháztól is elvárt.
Bakonyi Károly számos nagy sikerű operettlibrettó szerzője (Bob herceg, Mágnás Miska). Heltai Jenő vígjátékai kifinomult technikával, ironikusan jelenítették meg a polgári létforma erkölcsi ferdeségeit. Verses színműveiben (A néma levente) különböző korok vígjátéki hagyományait újította meg. Kacsóh Pongrácz zeneszerzőt, Csipkerózsika című daljátékára felfigyelve Bakonyi Károly felkérte a János vitéz megkomponálására. Kacsóh a munkát 5 hónap alatt végezte el.
„Bakonyi 1903 tavaszán szűk baráti körben hozta szóba először, hogy a Petőfi János vitézének színpadra alkalmazásának gondolatával foglalkozik. Ez azonban meglehetősen nehéz feladatnak ígérkezett, hiszen a »verses népmese« nagyon sok olyan elemet tartalmazott, amelyek alkalmatlanok voltak a színpadra. Például az eredeti mese folyamán sűrűsödő vad és erőszakos, később pedig fantasztikus epizódok. Végül is két cselekmény-motívum maradt meg a számára: Iluska és Jancsi szerelmének kezdeti és a halált legyőző csoda árán végül is elért boldogsága, illetve a törökverő-franciamentő hadi kaland. A daljáték harmadik felvonásának librettója mintegy »továbbírta« Petőfi meséjét, amelyben eredetileg »A tündérnemzetség gyönyörű körében / S kedves Iluskája szerető ölében / Mai napig János vitéz őkegyelme / Szép Tündérországnak boldog fejedelme.« Ezzel ellentétben Bakonyiék úgy döntöttek, hogy a távozó Bagó furulyaszavának vonzására Jancsi hazaindul, majd, némi tétovázás után Iluska is követheti. Lehull róla a tündérruha. A színpad »nyílt változása« után a végre egymásra lelt fiatalok megérkeznek a rég elhagyott faluba, új otthonukba.”
(Részlet Székely György tanulmányából)
Bemutató dátuma: 2012.09.21. p
Szereposztás: |
| Kukorica Jancsi | Wunderlich József |
| Kukorica Jancsi | Sándor Péter |
| Iluska | Györfi Anna |
| Iluska | Kulcsár Viktória |
| Iluska | Hekler Melinda |
| A gonosz mostoha | Sólyom Katalin |
| Bagó | Sándor Péter |
| Bagó | Götz Attila |
| Strázsamester | Ottlik Ádám |
| Francia királylány | Kulcsár Viktória |
| Francia királylány | Hekler Melinda |
| Francia király | Stenczer Béla |
| Bartolo, a falu csősze | Urbán Tibor |
| Zenei vezető | Bókai Zoltán |
| Díszlettervező | Horesnyi Balázs |
| Jelmeztervező | Rátkai Erzsébet |
| Koreográfus | Vincze Balázs |
| Sound designer | Ditzmann Tamás |
| Rendezőasszisztens | Markó Rita |
| Súgó | Juhász Piroska |
| Ügyelő | Háber László |
Korábbi előadások
| h | k | sz | cs | p | sz | v |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 1 | 2 |
| 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 9 |
| 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 |
| 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 |
| 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 |
